Lupták Annamária: A miskolci szabadkőműves páholy(ok) tevékenysége

Lupták Annamária: A miskolci szabadkőműves páholy(ok) tevékenysége

TANULMÁNYOK AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TUDOMÁNYOS DIÁKKÖREINEK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÉBŐL (2011–2013)
III. KÖTET, EGER,, 2013, 153-207. oldal

Olvasható: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop422b/2010-0004_09_xxxi_otdk_3_kotet/xxxi_otdk_3_kotet.pdf

Vigh Péter: Szabadkőműves (és) hívő, Lovik Károly és az eszmetörténeti labirintus

Vigh Péter: Szabadkőműves (és) hívő, Lovik Károly és az eszmetörténeti labirintus

Kommentár 2013/2, Budapest, 2013.06.12., oldal

Olvasható: http://www.kommentar.info.hu/iras/2013_2/szabadkomuves_es_hivo_

---

Szabadkőműves (és) hívő
Lovik Károly és az eszmetörténeti labirintus

A humántudományok művelői gyakran gondolják úgy: témájuk magától értetődően fontos, tehát okkal formál jogot a figyelemre. Más kérdés, a természettudományok művelői is ugyanígy gondolkodnak, csak ők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy kevésbé kell magyarázkodniuk. Minket ugyanis rászorítanak, de ez talán nem is mindig baj. Ha aktuálisan éppen senki nem kérdőjelezi meg a tevékenységünket, akkor helyettük tegyük meg ezt mi: érdemes és értelmes az, amibe belevágunk? Ezek a kérdések különösen fontosak, ha egy olyan témát választunk, amiről most is szó lesz. A magyar(országi) szabadkőművesség már legalább száz éve egy veszélyes intellektuális mocsár, amelyben számos gondolkodó süllyedt el. De érint ez minket ma, van közünk hozzá, befolyásolja mai döntéseinket, kapcsolódik problémáinkhoz? Nem, mert ma már teljesen mindegy, hogy ki volt és jelenleg ki szabadkőműves. Nem olyan meghatározó tényező ez társadalmi, tudományos és gazdasági területeken, mint egykor. És mégis: igen, mert a lehető legsarkosabb, megkövült válaszok övezik ezt a problematikát. Úgy vélem, hogy itt, a Kommentár hasábjain több nemzedék találkozik abban a közös célban, hogy ezeket lebontsuk, de legalább kikezdjük őket. Hogy tudjunk végre ezekről a kérdésekről újra vitatkozni.
Az írás teljes szövege a Kommentár nyomtatott változatában olvasható.

---

Forrás: http://kommentar.info.hu/iras/2013_2/szabadkomuves_es_hivo_

Kapcsolódó támadás: http://tortenelemportal.hu/2013/06/szabadkomuves-ablonczy-kommentar/

Kapcsolóró reakció a támadásra: http://media.mandiner.hu/cikk/20130618_ablonczy_balazs_a_szerzo_vegyesz

Sinkovics Ferenc: Ady és a szabadkőművesek románca

Sinkovics Ferenc: Ady és a szabadkőművesek románca

Magyar Hírlap, Budapest, 2013. június 10., hétfő, oldal

Olvasható: http://szorakoztato.hu/hir/Ady_es_a_szabadkomuvesek_romanca-111476

Szabolcsi Hedvig: Egy szabadkőműves „bijou”

Szabolcsi Hedvig: Egy szabadkőműves „bijou”

Kő kövön, 2. kötet, Vince Kiadó, 2013., Budapest, 2013, 591-596. oldal

Dávid Ferenc 73. születésnapjára

Récsei Balázs: Dr. Gáspár Ferenc: A Kaposvári „Berzsenyi” Szabadkőműves-Páholy Című Könyve

Récsei Balázs: Dr. Gáspár Ferenc: A Kaposvári „Berzsenyi” Szabadkőműves-Páholy Című Könyve

Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár, 2013. február 12., oldal

Olvasható: http://smarchive.net63.net/index2.php?m=150&hirid=66

Sinkovics Ferenc: A habarcs és a szabadkőművesség

Sinkovics Ferenc: A habarcs és a szabadkőművesség

Magyar Hírlap, Budapest, 2013. február 4., hétfő, oldal

Olvasható: http://www.magyarhirlap.hu/a-habarcs-es-a-szabadkomuvesseg

Sebestyén Mihály: Marosvásárhely keletén (A marosvásárhelyi Bethlen Gábor Szabadkőműves Páholy Anyakönyve)

Sebestyén Mihály: Marosvásárhely keletén (A marosvásárhelyi Bethlen Gábor Szabadkőműves Páholy Anyakönyve)

Pál-Antal Sándor és Simon Zsolt szerk.: Marosvásárhely történetéből III., Marosvásárhely , 2013, 93 - 155. oldal

ISBN: 979-973-599-569-0

---

Kapcsolódó könyvbemutató: http://maszol.ro/index.php/kultura/8102-marosvasarhely-tortenetenek-kezd-irodalma-lenni

Vári László: Hadik-Barkóczy Ilona és a szabadkőművesek

Vári László: Hadik-Barkóczy Ilona és a szabadkőművesek

Aetas, 27. évf. 2012. 3. szám, Szeged, 2013. január, 49-62. oldal

Olvasható: https://www.academia.edu/2422794/Hadik-Barkoczy_Ilona_es_a_szabadkomuvesek_Helene_Hadik-Barkoczy_and_the_Freemasons_

A tanulmány részletesen ismerteti és elemzi Hadik-Barkóczy Ilona grófnő szabadkőművességbe való felvételének, majd a felvétel érvénytelenítésének a szakirodalomban meglehetősen elhanyagolt folyamatát. A korabeli Magyarországon két szabadkőműves nagypáholy, a Jánosrendi és a Nagyoriens működött egymástól függetlenül. A grófnő beavatását a jánosrendiek nagymestere, Pulszky Ferenc támogatásával egy Nagyorienshez tartozó vidéki páholy végezte. A Nagyoriens a felvételt érvénytelennek tekintette, és a közreműködőket megbüntette. A grófnő a felvétel, illetve később annak elfogadása érdekében a precedensjogra hivatkozott. Érvelése a szabadkőművességről szerzett ismeretein, fiúsításán (praefectio), valamint azon alapult, hogy a Nagyoriens alkotmányában nem szerepelt követelményként a jelöltek neme. A Nagyoriens a hazai poroszos jogfelfogás alapján az iniciáció érvényességét a nagypáholyi bürokratikus formai szabályok be nem tartására hivatkozva utasította el. Érdekes ellentmondás, hogy míg a grófnő emancipációs igényét rendies intézményre (a fiúsításra) alapozta, a szabadkőművesek ennek elfogadásától a polgári egyenlőség eszményére hivatkozva zárkóztak el.