Olvasható: http://www.hhrf.org/uh/2000/uh11012t.htm
Egy angol tartományi szabadkômûves-páholy videofilmet tett fel magáról az internetre. Ez csak azokat döbbentette meg, akik annyit tudnak a mozgalomról: évszázadokon át üldözték ôket titkos és misztikus tevékenységük miatt. Ort János, a magyarországi Szimbolikus Nagypáholy nagymestere beszélt a szabadkômûvesek szokásairól, köztük az eddig titkosnak mondott tagfelvételi procedúráról is.
A nagymester csak azokról a részletekrôl nem szólhat továbbra sem, amelyek a tagok összetartozását és a hagyományok tiszteletét erôsíti. Ilyen például az, hogy kik a jelenlegi szabadkômûvesek, és hogy pontosan hogyan is zajlik a beavatási szertartás.
A legendákkal ellentétben a szabadkômûvesség nem titkos társaság. Demokratikus országokban címe a telefonkönyvben megtalálható, nyílt rendezvényeit, könyvtárait bárki látogathatja. Hogy még ma is titok lengi körül, az annak köszönhetô, hogy a szabadkômûvesekrôl általában csak haláluk után derül ki: tagjai voltak valamelyik szervezeti egységnek, páholynak.
– Minden tag elmondhatja magáról, hogy szabadkômûves, de másokról nem – mondta Ort János, a magyarországi Szimbólikus Nagypáholy nagymestere. – Ennek oka, hogy még ma is elôfordulhat: hátrány éri azt, aki nyíltan felvállalja a tagságot.
Az Angliából 1717-ben indult mozgalom tagjait évszázadokon át üldözték. Tizenháromszor pápa átkozta ki ôket, csak XXIII. János nem írta alá az errôl szóló bullát. Lenin, Sztálin, Hitler és Ceausescu uralma alatt koncentrációs tábor és bitófa várt rájuk. A Magyarországon 1749-ben alakult szabadkômûvességet Kun Béla 1919-ben éppúgy betiltotta, mint rá egy évre Horthy Miklós vagy 1950-ben Kádár János akkori belügyminiszter. 1989 óta ismét legálisan mûködhetnek.
– A kenti herceg vezette Angol Nagypáholy már 7-8 éve meghirdette, hogy nyitottabbá válnak. Az internetre felrakott angol tartományi példát azonban nem kötelezô követni – állítja a magyar nagymester.
Ort Jánostól megtudhattuk: a Szimbólikus Nagypáholy négy budapesti, egy szegedi és egy-egy német, illetve angol nyelvû páholyt foglal magába. Taglétszámuk kevesebb mint félezer. Az újonnan felvettek egy évig inasként, majd legényként, illetve mesterként tevékenykednek. A páholyok vezetôi a fômesterek, a nagypáholy vezetôje pedig a nagymester. A betiltás elôtti utolsó nagymester a székely mesemondó Benedek Elek fia, Marcell volt.
– Egy mester rangú ajánlónak felelôsséget kell vállalnia a jelentkezôért. Például Kölcsey Ferencet Kazinczy Ferenc javasolta inasnak – sorolta a felvételi procedúra eddig titkos részleteit. – Utána három másik mester egyenként és négyszemközt elbeszélget a jelölttel, és véleményét – saját személyét titokban tartva – írásban közli a páholytagokkal. A tagok titkosan szavaznak a felvételrôl. Egy letakart urnába benyúlva fehér és fekete golyókkal szavaznak. A fehér valóban golyó alakú, a fekete azonban szögletes, így tapintásra tudják, melyik golyót adják tovább. Három fekete golyónál már elutasítják a jelentkezôt. Ha már felvettek valakit, akkor inasként is annyit ér a szavazata és a munkája, mint például a fômesteré vagy a nagymesteré.
A páholyok önállóak, csak a fômesterek rendelkezhetnek felettük. Szabadkômûvest csak ôk vehetnek fel, de csak a nagymester emelhet óvást – indoklás nélkül – bárki felvétele ellen.
A szabadkômûvesekrôl hozzáférhetô irodalomban a beavatási szertartásokról is olvashatók részletek.
– Szertartásaink továbbra is titkosak, ám a Deák-féle kiegyezés óta nem sokat változtak – véli Ort János. – A felvételi rítust mindenkinek meg kell élnie, hogy áthassa a szabadkômûvesség alapvetô szellemisége. Régebben valóban ki kellett üríteni jelképesen a méregpoharat. A nagymesteri pecsétgyûrûben is benne van a "Memento mori", azaz "Emlékezz a halálra" jelmondat. A rituálét minden páholy saját alapszabálya szerint ír le pontosan, és a páholyok ragaszkodnak a hagyományokhoz.
– Ma is a szellemi élet elitje alkotja a tagságot – mondta Ort János nagymester. – A felvételnél kikötés, hogy jó hírû szabad férfi legyen a jelölt. Egymás között sem nemzeti-etnikai, sem társadalmi különbséget nem ismerünk. Nem törekszünk mindenáron kulturális, vagyoni vagy társadalmi rangú kiválóságok toborzására, de elutasításukra sem. Nem fogadjuk magunk közé embertelen politikai vagy filozófiai irányzatok hirdetôit, büntetett vagy botrányos elôéletûeket. Távol tartjuk magunkat a napi politikától. Ezért nem kérünk állami támogatást sem, pedig például Angliában és Amerikában állami elismeréssel mûködnek a páholyok. A magyar szabadkômûvesek a tagdíjakból tartják fenn magukat.
– Azon dolgozunk, hogy ismét legyen Magyarországon a szó igazi értelmében vett polgárság. Ez ugyanis nem azonos az így-úgy felkapaszkodott újgazdagokkal – állítja a nagymester. – A polgár tudja, hogy jólétének biztosítéka, ha az sem szenved az alapvetô dolgok hiányától, akinek nem telik fényûzésre. Az igazi polgár alapítványokon vagy felajánlásokon keresztül segít rászoruló embertársain. A magyar szabadkômûvesek ma két alapítványt mûködtetnek: egyet az elesett idôs emberek támogatására, egyet pedig a vak és gyengénlátó fiatalok továbbtanulásának segítésére.
A lovagrendektôl és a céhektôl örökölték szertartásaikat, jelképeiket.
A szabadkômûvesség az ókori testvériségektôl és a középkori lovagrendektôl örökölt szertartásaikat, a székesegyházakat építô kômûves céhektôl pedig a jelképrendszerét. Ilyen például a Deák Ferenc-páholy emblémájában is szereplô körzô, kalapács, vakolókanál, derékszög. Ez utóbbi a fômesterek jelképe is.
A katedrális építésének módszereit féltett titokként ôrizték a céhek, akik tényleges kômûveseken kívül maguk közé fogadtak "spekulatív" kültagokat is. A dómok felépítése után a mesterség a háttérbe szorult, és elôtérbe került az eszmeiség, amit a "spekulatív" kültagok, mai kifejezéssel értelmiségiek gyakoroltak. A misztikum növelése céljából saját idôszámítást vezettek be – négyezer évet hozzáadtak a Gergely-naptár évéhez. Ma 6000-et írnak.
Szigorúan ôrzik a hét magyar páholy tagnévsorát
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése