Fráter Erzsébet: A betléri Andrássy-kastély kertje

Fráter Erzsébet: A betléri Andrássy-kastély kertje

Kert Kultúœra, 2001/3., Budapest, 2001., 30-35. oldal

Bibliográfiai forrás: http://www.obki.hu/publikacio/pdf_anyagok/MTAbibl02_NO_Bkert.pdf

Olvasható: http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/smartsection/item.php?itemid=499

[Az online változatban Betlér helyett Beltér szerepelt. :)))]

A szabadkőművességgel kapcsolatos részlet:

Egy szabadkőműves kertje

Egy kis, boltíves kőhidakkal megközelíthető, vizesárokkal körülvett szigeten különös építmény áll. A zöld lombok között megbúvó, titokzatos, nyolcszög alaprajzú pavilon a gömöri szabadkőművesek gyűlésezőhelye volt. A szabadkőművesség az 1700-as évek elején Angliából elterjedt, s a testvériség, jótékonyság, emberszeretet s az ehhez kapcsolódó erkölcsi tökéletesedés és felvilágosodás eszméit hirdető intézményrendszer volt, mely a század közepén Magyarországra is eljutott. Szervezeti egységei a páholyok voltak, nálunk is jó néhány, a haladó eszmék iránt fogékony arisztokrata származású taggal. Miután azonban I. Ferenc császár nem nézte jó szemmel e szabadelvű mozgalmat, s 1794-ben rendelettel feloszlatta a páholyokat, a szabadkőművesek illegalitásba kényszerültek. Az Andrássy családból Lipót volt szabadkőműves, a „Nagyszívűséghez” címzett páholy tagja. Az ő nevéhez fűződik az 1790-es években épült kerti pavilon, melynek rejtező külseje misztikusan díszített, festett belső kiképzést takar. Falait a szabadkőműves szimbolikában fontos szerepet kapó, különböző mértani formájú, kör, négyzet, háromszög, s szabályos sokszög alakú, furcsa kis ablakok törik át. A vakolatra, mintha egy templomban járnánk, oszlopos körcsarnokot, díszes boltozatot és falfülkéket festettek. Az épület körül sok 3-5 törzsű fa található, mely valószínűleg tudatosan ültetett, szintén szabadkőműves jelkép lehetett.

Fráter Erzsébet - A betléri Andrássy-kastély kertje