Schőn István: Első nemzeti intézményeink megalakulása és a szabadkőművesek

Schőn István: Első nemzeti intézményeink megalakulása és a szabadkőművesek


Magyar tudomány. 45.(108.) évf. 2000. 11. (november), Budapest, 2000. 11., 1339-1351. oldal

Olvasható: http://epa.oszk.hu/00700/00775/00024/1339-1351.html


vagy:

http://peptid.chem.elte.hu/RG/kozl/11.htm


Schőn István - Első nemzeti intézményeink megalakulása és a szabadkőművesek

Jászberényi József: A jánosrendi szabadkőművesség szimbolikus nyelve mint szociolektus

Jászberényi József: A jánosrendi szabadkőművesség szimbolikus nyelve mint szociolektus

Debreceni Szemle, , 2000/3, oldal

tanulmány

Szabó Gyula: A debreceni szabadkőművesség a dualizmus korában

Szabó Gyula: A debreceni szabadkőművesség a dualizmus korában

Történeti tanulmányok. 8. 2000. 167-182.

Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae: Series historica 52. (LII.)

Berényi Zsuzsanna Ágnes: A Madách-páholy ünnepségei

Berényi Zsuzsanna Ágnes: A Madách-páholy ünnepségei

VII. Madách Szimpózium Szerkesztette Tarjányi Eszter és Andor Csaba Balassagyarmat 2000., Budapest-Balassagyarmat, 2000, oldal

Olvasható: http://www.madach.hu/MadachIThonlap/tanulmanyok/SzimpoziumVII/Berenyi%20Zsuzsanna%20Agnes_A%20Madach-paholy%20unnepsegei.htm

 Berényi Zsuzsanna Ágnes - A Madách-páholy ünnepségei

Vermes Gábor: Ideál és valóság

Vermes Gábor: Ideál és valóság: szabadkőművesek Magyarországon a 18. században

in: EMLÉKKÖNYV L. NAGY ZSUZSA 70. SZÜLETÉSNAPJÁRA, p. 93-104.

http://szkp2.blogspot.com/2000/06/emlekkonyv-l-nagy-zsuzsa-70.html

Pók Attila: Szabadkőműves bűnbakok

Pók Attila: Szabadkőműves bűnbakok

in: EMLÉKKÖNYV L. NAGY ZSUZSA 70. SZÜLETÉSNAPJÁRA, p. 373-380.

http://szkp2.blogspot.com/2000/06/emlekkonyv-l-nagy-zsuzsa-70.html

Sasvári István: Jezsuiták és szabadkőművesek

Sasvári István: Jezsuiták és szabadkőművesek

Távlatok 2000/3., Budapest, 2000, 484-486. oldal
A magyar jezsuiták folyóirata, 49. szám

Olvasható: http://www.tavlatok.hu/49_elottiek/tavlatok49.htm#05Kult%C3%BAra

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Székelyudvarhelyi szabadkőműves iratok, 1913--17

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Székelyudvarhelyi szabadkőműves iratok, 1913-17

Acta - 2000/I, Sepsiszentgyörgy , 2000, 287-296. oldal



Bibliográfiai forrás: http://www.szekelyfoldert.info/sznm/adattarak/biblio/biblio_ac00.htm


Berényi Zsuzsanna Ágnes - Székelyudvarhelyi szabadkőműves iratok, 1913-17

Benkő Samu: Adalékok az erdélyi szabadkőművesség történetéhez

Benkő Samu: Adalékok az erdélyi szabadkőművesség történetéhez

in:
A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század,Tanulmányok Pölöskei Ferenc tiszteletére, ELTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék, Budapest, 2000, 49-60. oldal


Benkő Samu - Adalékok az erdélyi szabadkőművesség történetéhez

Németh József: A 18. század művelődése, a szabadkőművesség

Németh József: A 18. század művelődése, a szabadkőművesség

Zala megye ezer éve, Zalaegerszeg, [2001], 123–127. oldal

Kiadó: A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága

Bibliográfiai forrás: http://www.zmmi.hu/gm/pdf/zm16.pdf

Lovas István: Kik azok a szabadkőművesek?

Lovas István: Kik azok a szabadkőművesek?

in: Lovas István: Jobbcsapott, Kairosz Kiadó, Budapest, 2000, 31-34. oldal

Ignotus Pál: Fáradtak vagyunk

Ignotus Pál: Fáradtak vagyunk

Üzenet, Szabadka, 2000/4-6., oldal

Olvasható: http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/34/ignotus1.html


Ignotus Pál - Fáradtak vagyunk

Csordás Lajos: Az elrekvirált páholyház története

Csordás Lajos: Az elrekvirált páholyház története

Népszabadság, Budapest, 2000. április 20. csütörtök, 36. oldal

Olvasható: http://honisme.blogspot.com/2010/01/az-elrekviralt-paholyhaz-tortenete.html

Bibliográfiai forrás: http://www.koh.hu/bibliografia/pdf/bibliografia-199-350.pdf

Csordás Lajos - Az elrekvirált páholyház története

Tátrai Ágnes: A tiltott páholyok

Tátrai Ágnes: A tiltott páholyok

A magyarok és Európa sorozatból

Népújság, XLIV. 14. , Lendva, 2000. április 6., 16. oldal

Tátrai Ágnes - A tiltott páholyok

Magass Lóránt: A rózsakeresztesek titka

Magass Lóránt: A rózsakeresztesek titka

A felvilágosodás korának magyar alkimistái

Napi Magyarország. 4. 2000. 89. 26.

Jászberényi József: A János-rendi szabadkőművesség szimbolikus nyelve

Jászberényi József: A János-rendi szabadkőművesség szimbolikus nyelve

Debreceni szemle (1993). 8. 2000. 4. 513-520.

Götz Eszter: Misztikus kukkolók

Götz Eszter: Misztikus kukkolók

Magyar Hírlap, Budapest, 2000-03-03, oldal

Olvasható:
http://www.magyarhirlap.hu/kultura/misztikus_kukkolok.html

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/1999/06/knight-christopher-lomas-robert-hiram.html


A Magyar Hírlap cikk:

Kultúra 2000-03-03 15:59

Misztikus kukkolók


Az ókortudomány sokszor köszönhette legnagyobb felfedezéseit laikusoknak. Ha például egy bizonyos Schliemann nevű pedáns német gyógyszerész nem veszi a fejébe még gyerekkorában, hogy megkeresi Tróját, talán egészen másképp alakult volna mai képünk az ókorról. A krétai írás, a lineáris B megfejtése is egy tizennégy éves fiú álmaiban fogant meg először komolyan, aki egy ízben meghallgatta Arthur Evans régészprofesszor, a knosszoszi palota felfedezőjének előadását és noha felnőve építész lett, amatőr rajongása végül elvezette a megfejtéshez: neki, a fiatalon meghalt Michael Ventrisnek köszönhetjük az ókori Krétáról kapott tudásunk legnagyobb részét.
Talán éppen egy lelkes laikusra vár annak kiderítése is, hogy az archaikus tudások milyen rendszerben öröklődtek át az évezredeken keresztül a mába, mely nyomokban, hagyományokban és jelekben kereshetjük az isteni üzenetet a világ lényegéről, az emberiség feladatáról. Két angol úr, bizonyos Mr. Knight és Mr. Lomas, neki is veselkedett e beláthatatlanul tág kérdéskör felgombolyításának. Szabadkőműves mesterek lévén izgatta őket a titkos társaság múltja, és polgári foglalkozásuk mellett - egyikük fogyasztói pszichológus, vagyis új termékek hathatós bevezetésével foglalkozik, másikuk mérnöki végzettségével irányítórendszereket fejleszt - néhány évet arra szántak, hogy utánanézzenek a témának. Kutatásuk egyes fázisait két könyvben rögzítették, az eredeti kiadások 1996-ban, illetve 1999-ben jelentek meg Angliában. A magyar változat kiadóját dicséri a frissesség, amellyel egy igazi szenzációra reagált. Megfelelő fordítókat ugyan nem tudott ilyen gyorsan leakasztani.
Ha gyötört magyar nyelven, de mi is olvashatjuk már ezt az elképesztő feltevéseket bőséggel ontó két munkát. A szerzők a lehető legegyszerűbb megoldást választották a téma megközelítésében: olvasgatni kezdtek ezt-azt. Elolvasták például az ókori Egyiptom történetét - persze egy kivétellel mindkét könyvben kizárólag angol nyelvű forrásmunka idéztetik -, és rögtön nagyszabású konklúziókat vontak le az addig számukra bevallottan ismeretlen tudományterületekről. Aztán magukévá tették a keresztes háborúk, a templomos lovagrend ismert és eleddig titokban maradt történetét, szintén óriási felfedezéseket tettek, majd átugrottak a nagy piramis rejtett szimbolikájára, a qumráni tekercsek szakirodalmára, a gnosztikus iratokra, a jeruzsálemi egyházra, ezt követte a torinói lepel évszázados titkának fellebbentése, az Európát behálózó titkos, eddig szintúgy ismeretlen elit társaság, bizonyos Rex Deus-klán kinyomozása - talán ennyivel is elég érzékeltetnem, hogy van mit olvasni a két angol úr könyveiben.
Félretéve a gúnyt: nem állítom, hogy két amatőr alapos és jól átgondolt kutatások árán nem juthat el megdöbbentő tudományos felfedezésekig. Még az is lehet, hogy ezek maguktól csinosan sorba rendeződnek, és lerántják a leplet a nyugati kultúra több évezredes bakijairól, csúsztatásairól, s munkálkodásuk nyomán a hatalom szándéka szerint kiretusált történelem visszaíródik a valóságos tényekre, fény derül az ősi titkokra. Jó volna, mert bizony sok hazugság felhalmozódása árán lettünk mára olyanok, amilyenek. De óvatosan fogadnám azt a kinyilatkoztatást, amelynek szerzője nem tájékozódik megfelelően az adott témában. Knight és Lomas urak több olyan világraszóló felfedezést kürtölnek ki, melyek még a recenzens szerény tudása szerint is régóta ismertek a tudomány berkeiben, ha nem is a széles nagyközönség előtt. Egyetlen példaként említsük a piramis-misztikát, amellyel bizonyos kutatók már több mint száz éve foglalkoznak - olyan sokan és intenzíven, hogy Magyarországon már a harmincas években részletesen beszámolt eredményeikről Várkonyi Nándor, de könnyen lehet, hogy mások is -, erről azonban Knight és Lomas uraknak semmilyen információjuk nem volt. Így a maguk zsenialitásának vélik, hogy "felfedezték" a piramis beavatásikamra-funkcióját, valamint azt, hogy az építmény a főbb csillagképekre van tájolva, bizony, nem véletlenül. Jócskán akad még az efféle furcsa újrafelfedezésből könyveikben, ami némileg hitelteleníti munkájukat. Amint az a gazdagon áradó, sikerorientált menedzserlendület sem hasonlít a tudomány megkívánta alázatra, ami áthatja soraikat (a fordítók akár ezen is tompíthattak volna, nemhogy még tovább értelmetlenítik a szöveget).
Mindezek ellenére lebilincselt a két könyv, különösen az elsőként elkészült Hiram-kulcs. Valódi izgalommal lehet belebújni az ókor történetének alig ismert fejezeteibe, merész, de vonzó asszociációkkal közelebb jutni olyan mitikus titkokhoz, mint Salamon temploma, a torinói lepel, a zsidó nép őstörténete vagy a szabadkőművesség középkori, lappangó vonulata. Jócskán megmozgatja az olvasó képzeletét az ide-oda cikázó gondolatmenet, az évszázadokon és népeken átívelő nagyszabású utazás, és miközben persze bosszankodva keresi, hol van elrejtve az újabb csúsztatás, mégiscsak rengeteg ismeretet gyűjt össze a nyugati kultúra és történelem sok-sok részéről.

Götz Eszter

Götz Eszter - Misztikus kukkolók

Szigorúan ôrzik a hét magyar páholy tagnévsorát

-: Szigorúan ôrzik a hét magyar páholy tagnévsorát

Udvarhelyi Híradó, XI. évfolyam 12. szám, Székelyudvarhely, 2000. február 10., csütörtök, oldal

Olvasható: http://www.hhrf.org/uh/2000/uh11012t.htm

Szigorúan ôrzik a hét magyar páholy tagnévsorát
Egy angol tartományi szabadkômûves-páholy videofilmet tett fel magáról az internetre. Ez csak azokat döbbentette meg, akik annyit tudnak a mozgalomról: évszázadokon át üldözték ôket titkos és misztikus tevékenységük miatt. Ort János, a magyarországi Szimbolikus Nagypáholy nagymestere beszélt a szabadkômûvesek szokásairól, köztük az eddig titkosnak mondott tagfelvételi procedúráról is.
A nagymester csak azokról a részletekrôl nem szólhat továbbra sem, amelyek a tagok összetartozását és a hagyományok tiszteletét erôsíti. Ilyen például az, hogy kik a jelenlegi szabadkômûvesek, és hogy pontosan hogyan is zajlik a beavatási szertartás.

A legendákkal ellentétben a szabadkômûvesség nem titkos társaság. Demokratikus országokban címe a telefonkönyvben megtalálható, nyílt rendezvényeit, könyvtárait bárki látogathatja. Hogy még ma is titok lengi körül, az annak köszönhetô, hogy a szabadkômûvesekrôl általában csak haláluk után derül ki: tagjai voltak valamelyik szervezeti egységnek, páholynak.

– Minden tag elmondhatja magáról, hogy szabadkômûves, de másokról nem – mondta Ort János, a magyarországi Szimbólikus Nagypáholy nagymestere. – Ennek oka, hogy még ma is elôfordulhat: hátrány éri azt, aki nyíltan felvállalja a tagságot.

Az Angliából 1717-ben indult mozgalom tagjait évszázadokon át üldözték. Tizenháromszor pápa átkozta ki ôket, csak XXIII. János nem írta alá az errôl szóló bullát. Lenin, Sztálin, Hitler és Ceausescu uralma alatt koncentrációs tábor és bitófa várt rájuk. A Magyarországon 1749-ben alakult szabadkômûvességet Kun Béla 1919-ben éppúgy betiltotta, mint rá egy évre Horthy Miklós vagy 1950-ben Kádár János akkori belügyminiszter. 1989 óta ismét legálisan mûködhetnek.

– A kenti herceg vezette Angol Nagypáholy már 7-8 éve meghirdette, hogy nyitottabbá válnak. Az internetre felrakott angol tartományi példát azonban nem kötelezô követni – állítja a magyar nagymester.
Ort Jánostól megtudhattuk: a Szimbólikus Nagypáholy négy budapesti, egy szegedi és egy-egy német, illetve angol nyelvû páholyt foglal magába. Taglétszámuk kevesebb mint félezer. Az újonnan felvettek egy évig inasként, majd legényként, illetve mesterként tevékenykednek. A páholyok vezetôi a fômesterek, a nagypáholy vezetôje pedig a nagymester. A betiltás elôtti utolsó nagymester a székely mesemondó Benedek Elek fia, Marcell volt.

– Egy mester rangú ajánlónak felelôsséget kell vállalnia a jelentkezôért. Például Kölcsey Ferencet Kazinczy Ferenc javasolta inasnak – sorolta a felvételi procedúra eddig titkos részleteit. – Utána három másik mester egyenként és négyszemközt elbeszélget a jelölttel, és véleményét – saját személyét titokban tartva – írásban közli a páholytagokkal. A tagok titkosan szavaznak a felvételrôl. Egy letakart urnába benyúlva fehér és fekete golyókkal szavaznak. A fehér valóban golyó alakú, a fekete azonban szögletes, így tapintásra tudják, melyik golyót adják tovább. Három fekete golyónál már elutasítják a jelentkezôt. Ha már felvettek valakit, akkor inasként is annyit ér a szavazata és a munkája, mint például a fômesteré vagy a nagymesteré.
A páholyok önállóak, csak a fômesterek rendelkezhetnek felettük. Szabadkômûvest csak ôk vehetnek fel, de csak a nagymester emelhet óvást – indoklás nélkül – bárki felvétele ellen.

A szabadkômûvesekrôl hozzáférhetô irodalomban a beavatási szertartásokról is olvashatók részletek.

– Szertartásaink továbbra is titkosak, ám a Deák-féle kiegyezés óta nem sokat változtak – véli Ort János. – A felvételi rítust mindenkinek meg kell élnie, hogy áthassa a szabadkômûvesség alapvetô szellemisége. Régebben valóban ki kellett üríteni jelképesen a méregpoharat. A nagymesteri pecsétgyûrûben is benne van a "Memento mori", azaz "Emlékezz a halálra" jelmondat. A rituálét minden páholy saját alapszabálya szerint ír le pontosan, és a páholyok ragaszkodnak a hagyományokhoz.

Csak jó hírû, szabad férfit fogadnak be
A magyar szabadkômûvesség múltja túlzás nélkül történelemformáló. Nekik köszönhetô egyebek mellett az általános és titkos választójog, a jobbágyfelszabadítás, a földreform, az állam és az egyházak szétválasztása. Ôk hozták létre a Tudományos Ismeretterjesztô Társulat elôdjét, a Vakok Intézetét, az Önkéntes Mentôegyletet, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Szabadkômûves volt Kossuth Lajos, Klapka György, Liszt Ferenc, Ady Endre, Heltai Jenô, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezsô, Móra Ferenc, Márai Sándor...

– Ma is a szellemi élet elitje alkotja a tagságot – mondta Ort János nagymester. – A felvételnél kikötés, hogy jó hírû szabad férfi legyen a jelölt. Egymás között sem nemzeti-etnikai, sem társadalmi különbséget nem ismerünk. Nem törekszünk mindenáron kulturális, vagyoni vagy társadalmi rangú kiválóságok toborzására, de elutasításukra sem. Nem fogadjuk magunk közé embertelen politikai vagy filozófiai irányzatok hirdetôit, büntetett vagy botrányos elôéletûeket. Távol tartjuk magunkat a napi politikától. Ezért nem kérünk állami támogatást sem, pedig például Angliában és Amerikában állami elismeréssel mûködnek a páholyok. A magyar szabadkômûvesek a tagdíjakból tartják fenn magukat.

– Azon dolgozunk, hogy ismét legyen Magyarországon a szó igazi értelmében vett polgárság. Ez ugyanis nem azonos az így-úgy felkapaszkodott újgazdagokkal – állítja a nagymester. – A polgár tudja, hogy jólétének biztosítéka, ha az sem szenved az alapvetô dolgok hiányától, akinek nem telik fényûzésre. Az igazi polgár alapítványokon vagy felajánlásokon keresztül segít rászoruló embertársain. A magyar szabadkômûvesek ma két alapítványt mûködtetnek: egyet az elesett idôs emberek támogatására, egyet pedig a vak és gyengénlátó fiatalok továbbtanulásának segítésére.

A lovagrendektôl és a céhektôl örökölték szertartásaikat, jelképeiket.

A szabadkômûvesség az ókori testvériségektôl és a középkori lovagrendektôl örökölt szertartásaikat, a székesegyházakat építô kômûves céhektôl pedig a jelképrendszerét. Ilyen például a Deák Ferenc-páholy emblémájában is szereplô körzô, kalapács, vakolókanál, derékszög. Ez utóbbi a fômesterek jelképe is.
A katedrális építésének módszereit féltett titokként ôrizték a céhek, akik tényleges kômûveseken kívül maguk közé fogadtak "spekulatív" kültagokat is. A dómok felépítése után a mesterség a háttérbe szorult, és elôtérbe került az eszmeiség, amit a "spekulatív" kültagok, mai kifejezéssel értelmiségiek gyakoroltak. A misztikum növelése céljából saját idôszámítást vezettek be – négyezer évet hozzáadtak a Gergely-naptár évéhez. Ma 6000-et írnak.

Szigorúan ôrzik a hét magyar páholy tagnévsorát

Schőn István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai

Schőn István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai

Magyar Könyvszemle 116. évf. 2000. 2.szám, Budapest, 2000., 175-190. oldal

Olvasható: http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html


Schőn István - A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai

Jászberényi József: "A Sz: Sophia' Templomában látom én felszentelve Nagysádat."

Jászberényi József: "A Sz: Sophia' Templomában látom én felszentelve Nagysádat."

Csokonai Vitéz Mihály és a szabadkőművesség kapcsolatairól.

Irodalomtörténet. 31. 2000. 2. 201-209.

tanulmány

Gadó János: A Szövetség Fiai Magyarországon. A B´nai B´rith budapesti páholyának elmúlt tíz éve

Gadó János: A Szövetség Fiai Magyarországon. A B´nai B´rith budapesti páholyának elmúlt tíz éve

Szombat. 12. 2000. 1. 6-11.