Veszprémy László Bernát: A szabadkőművesek és Balassa József

Veszprémy László Bernát: A szabadkőművesek és Balassa József

Magyar Hírlap, 2016. november 14., kedd , Budapest, 2016.11.14., oldal

Olvasható: http://magyarhirlap.hu/cikk/71378/A_szabadkomuvesek_es_Balassa_Jozsef

Sinkovics Ferenc: Ady és a szabadkőművesek románca

Sinkovics Ferenc: Ady és a szabadkőművesek románca

Magyar Hírlap, Budapest, 2013. június 10., hétfő, oldal

Olvasható: http://szorakoztato.hu/hir/Ady_es_a_szabadkomuvesek_romanca-111476

Sinkovics Ferenc: A habarcs és a szabadkőművesség

Sinkovics Ferenc: A habarcs és a szabadkőművesség

Magyar Hírlap, Budapest, 2013. február 4., hétfő, oldal

Olvasható: http://www.magyarhirlap.hu/a-habarcs-es-a-szabadkomuvesseg

Sinkovics Ferenc: Út a végzetbe, Raffay Ernő új könyve a szabadkőművességről

Sinkovics Ferenc: Út a végzetbe, Raffay Ernő új könyve a szabadkőművességről

Magyar Hírlap, Budapest, 2010.12.09., oldal

Olvasható: http://www.magyarhirlap.hu/hatter/ut_a_vegzetbe.html

Sinkovics Ferenc  - Út a végzetbe, Raffay Ernő új könyve a szabadkőművességről

Márton László: Szabadkőművesség

Márton László: Szabadkőművesség

Magyar Hírlap, Budapest, 2003-07-12, oldal

Olvasható:
http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=69294

Nacsády András: Úton a restauráció felé?

Nacsády András: Úton a restauráció felé?

Magyar Hírlap, Budapest, 2001-08-03, oldal

Olvasható:
http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=35496

A szerző a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület elnöke

Nacsády András - Úton a restauráció felé

Götz Eszter: Misztikus kukkolók

Götz Eszter: Misztikus kukkolók

Magyar Hírlap, Budapest, 2000-03-03, oldal

Olvasható:
http://www.magyarhirlap.hu/kultura/misztikus_kukkolok.html

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/1999/06/knight-christopher-lomas-robert-hiram.html


A Magyar Hírlap cikk:

Kultúra 2000-03-03 15:59

Misztikus kukkolók


Az ókortudomány sokszor köszönhette legnagyobb felfedezéseit laikusoknak. Ha például egy bizonyos Schliemann nevű pedáns német gyógyszerész nem veszi a fejébe még gyerekkorában, hogy megkeresi Tróját, talán egészen másképp alakult volna mai képünk az ókorról. A krétai írás, a lineáris B megfejtése is egy tizennégy éves fiú álmaiban fogant meg először komolyan, aki egy ízben meghallgatta Arthur Evans régészprofesszor, a knosszoszi palota felfedezőjének előadását és noha felnőve építész lett, amatőr rajongása végül elvezette a megfejtéshez: neki, a fiatalon meghalt Michael Ventrisnek köszönhetjük az ókori Krétáról kapott tudásunk legnagyobb részét.
Talán éppen egy lelkes laikusra vár annak kiderítése is, hogy az archaikus tudások milyen rendszerben öröklődtek át az évezredeken keresztül a mába, mely nyomokban, hagyományokban és jelekben kereshetjük az isteni üzenetet a világ lényegéről, az emberiség feladatáról. Két angol úr, bizonyos Mr. Knight és Mr. Lomas, neki is veselkedett e beláthatatlanul tág kérdéskör felgombolyításának. Szabadkőműves mesterek lévén izgatta őket a titkos társaság múltja, és polgári foglalkozásuk mellett - egyikük fogyasztói pszichológus, vagyis új termékek hathatós bevezetésével foglalkozik, másikuk mérnöki végzettségével irányítórendszereket fejleszt - néhány évet arra szántak, hogy utánanézzenek a témának. Kutatásuk egyes fázisait két könyvben rögzítették, az eredeti kiadások 1996-ban, illetve 1999-ben jelentek meg Angliában. A magyar változat kiadóját dicséri a frissesség, amellyel egy igazi szenzációra reagált. Megfelelő fordítókat ugyan nem tudott ilyen gyorsan leakasztani.
Ha gyötört magyar nyelven, de mi is olvashatjuk már ezt az elképesztő feltevéseket bőséggel ontó két munkát. A szerzők a lehető legegyszerűbb megoldást választották a téma megközelítésében: olvasgatni kezdtek ezt-azt. Elolvasták például az ókori Egyiptom történetét - persze egy kivétellel mindkét könyvben kizárólag angol nyelvű forrásmunka idéztetik -, és rögtön nagyszabású konklúziókat vontak le az addig számukra bevallottan ismeretlen tudományterületekről. Aztán magukévá tették a keresztes háborúk, a templomos lovagrend ismert és eleddig titokban maradt történetét, szintén óriási felfedezéseket tettek, majd átugrottak a nagy piramis rejtett szimbolikájára, a qumráni tekercsek szakirodalmára, a gnosztikus iratokra, a jeruzsálemi egyházra, ezt követte a torinói lepel évszázados titkának fellebbentése, az Európát behálózó titkos, eddig szintúgy ismeretlen elit társaság, bizonyos Rex Deus-klán kinyomozása - talán ennyivel is elég érzékeltetnem, hogy van mit olvasni a két angol úr könyveiben.
Félretéve a gúnyt: nem állítom, hogy két amatőr alapos és jól átgondolt kutatások árán nem juthat el megdöbbentő tudományos felfedezésekig. Még az is lehet, hogy ezek maguktól csinosan sorba rendeződnek, és lerántják a leplet a nyugati kultúra több évezredes bakijairól, csúsztatásairól, s munkálkodásuk nyomán a hatalom szándéka szerint kiretusált történelem visszaíródik a valóságos tényekre, fény derül az ősi titkokra. Jó volna, mert bizony sok hazugság felhalmozódása árán lettünk mára olyanok, amilyenek. De óvatosan fogadnám azt a kinyilatkoztatást, amelynek szerzője nem tájékozódik megfelelően az adott témában. Knight és Lomas urak több olyan világraszóló felfedezést kürtölnek ki, melyek még a recenzens szerény tudása szerint is régóta ismertek a tudomány berkeiben, ha nem is a széles nagyközönség előtt. Egyetlen példaként említsük a piramis-misztikát, amellyel bizonyos kutatók már több mint száz éve foglalkoznak - olyan sokan és intenzíven, hogy Magyarországon már a harmincas években részletesen beszámolt eredményeikről Várkonyi Nándor, de könnyen lehet, hogy mások is -, erről azonban Knight és Lomas uraknak semmilyen információjuk nem volt. Így a maguk zsenialitásának vélik, hogy "felfedezték" a piramis beavatásikamra-funkcióját, valamint azt, hogy az építmény a főbb csillagképekre van tájolva, bizony, nem véletlenül. Jócskán akad még az efféle furcsa újrafelfedezésből könyveikben, ami némileg hitelteleníti munkájukat. Amint az a gazdagon áradó, sikerorientált menedzserlendület sem hasonlít a tudomány megkívánta alázatra, ami áthatja soraikat (a fordítók akár ezen is tompíthattak volna, nemhogy még tovább értelmetlenítik a szöveget).
Mindezek ellenére lebilincselt a két könyv, különösen az elsőként elkészült Hiram-kulcs. Valódi izgalommal lehet belebújni az ókor történetének alig ismert fejezeteibe, merész, de vonzó asszociációkkal közelebb jutni olyan mitikus titkokhoz, mint Salamon temploma, a torinói lepel, a zsidó nép őstörténete vagy a szabadkőművesség középkori, lappangó vonulata. Jócskán megmozgatja az olvasó képzeletét az ide-oda cikázó gondolatmenet, az évszázadokon és népeken átívelő nagyszabású utazás, és miközben persze bosszankodva keresi, hol van elrejtve az újabb csúsztatás, mégiscsak rengeteg ismeretet gyűjt össze a nyugati kultúra és történelem sok-sok részéről.

Götz Eszter

Götz Eszter - Misztikus kukkolók

Borbándi Gyula: A szabadkőművesek háza

Borbándi Gyula: A szabadkőművesek háza

Magyar Hírlap, Budapest, 1995. szeptember 19., 7. oldal



Bibliográfiai forrás: http://www.koh.hu/bibliografia/pdf/bibliografia-199-350.pdf

Márton László: A szabadkőművesek és a kisebbség

Márton László: A szabadkőművesek és a kisebbség

Magyar Hírlap, Budapest, 1995.6.29., 7. oldal

Molnár S. Edit: Szabadkőművesek - itt és most

Molnár S. Edit: Szabadkőművesek - itt és most.

Magyar hírlap. 28. 1995. 158. [mell]. II.

Jobbágyi György: Pert nyertek a szabadkőművesek

Jobbágyi György: Pert nyertek a szabadkőművesek. [Riporter:] Bán Zsuzsa.

Magyar hírlap. 28. 1995. 7. 8.

Pert nyertek a szabadkőművesek - Hetvenévnyi illegalitás után.

Sok évtizedes ügy végére tett pontot 1994. december 20-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Igaz, csak elsőfokon érvényes az ítélet, amely értelmében a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy 70 év után újra birtokba veheti a Podmaniczky utca 45. szám alatti székházát, amelyben jelenleg az ORFK igazgatásrendészeti főosztálya működik. Az elsőfokú ítéletnek - a nagypáholy nagymestere, Jobbágyi György szerint - nem csak a magyar szabadkőművesek szemében van szimbolikus jelentősége.

(Magyar Hírlap, 1995. január 9. 8. old.)

Forrás: http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=almenu2&cikk=5

Abergel, Gilbert: Álmodni és üvölteni

Abergel, Gilbert: Álmodni és üvölteni.

Beszélgetés Gilbert Abergel szabadkőműves nagymesterrel. [Riporter:] V. Bálint Éva.

Magyar hírlap. 27. 1994. 147. [mell]. V.

Márton László: Szabadkőművesek - titok nélkül

Márton László: Szabadkőművesek - titok nélkül. [Riporter:] V. Bálint Éva.

Magyar hírlap. 27. 1994. 54. [mell]. I.

Uhrmann György: Együgyű lelkek félelme, avagy a szabadkőműves "titok". /1-2./

Uhrmann György: Együgyű lelkek félelme, avagy a szabadkőműves "titok". /1-2./

Magyar hírlap. 26. 1993. 118. [mell]. IV., 124. [mell]. II.