Berényi Zsuzsanna Ágnes: A Kazinczy nevét viselő szabadkőműves páholy

Berényi Zsuzsanna Ágnes: A Kazinczy nevét viselő szabadkőműves páholy

Széphalom : a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 24. köt., Sátoraljaújhely, 2014, 161-163 oldal

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Kazinczyról a történész

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Kazinczyról a történész

Édes anyanyelvünk, 2011. február (XXXIII. évf. 1. sz.), Budapest, 2011., 10. oldal

Németh József: Kazinczy Ferenc és Horváth Ádám

Németh József: Kazinczy Ferenc és Horváth Ádám

Pannon Tükör, 2010/1., Zalaegerszeg, 2010. január-február, -66. oldal

Olvasható: http://www.pannontukor.hu/PDF/2010/2010_1.pdf

Kapcsolódó link a Kazinczy konferenciáról: http://szkp1.blogspot.com/2009/11/eloadasok-kazinczy-emlekkonferencian.html

Vitekné Balogh Piroska: Kazinczy Ferenc szabadkőműves kátéjának latinból magyarra fordított szövege

Vitekné Balogh Piroska: Kazinczy Ferenc szabadkőműves kátéjának latinból magyarra fordított szövege

IRODALOMTÖRTÉNET 40. 2009/4., Budapest, 2009., 493-509. oldal

Kazinczy kéziratos latin kátéjának szövege Vitekné Balogh Piroska fordításában.

Olvasható: http://epa.oszk.hu/02500/02518/00326/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_2009_04_462-509.pdf

---

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2009/12/miskolczy-ambrus-kazinczy-ferenc.html

Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc szabadkőműves kátéja

Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc szabadkőműves kátéja

Irodalomtörténet, 40. (90.) évf. 4. sz., Budapest, 2009. , 462-509 oldal

Olvasható: http://epa.oszk.hu/02500/02518/00326/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_2009_04_462-509.pdf

Szigeti Csaba: A Kazinczy-net régen és manapság

Szigeti Csaba: A Kazinczy-net régen és manapság

Napút, 2009/8., Budapest, 2009, 19-23. oldal


Napút

Irodalom, művészet, környezet

2009/8. Szabad szóművesség


Szabadkőművesség

Olvasható: http://www.napkut.hu/naput_2009/2009_08/019.htm


Kapcsolódó blogbejegyzés: http://aprofan.blogspot.com/2009/11/szabadkomuvesseg-naputban.html

Péterfy Gergely: Kazinczy és Soliman

Péterfy Gergely: Kazinczy és Soliman (Egy fejezet a PhD értekezésből)

Napút, 2009/8., Budapest, 2009, 24-36. oldal


Napút

Irodalom, művészet, környezet

2009/8. Szabad szóművesség


Szabadkőművesség

Olvasható: http://www.napkut.hu/naput_2009/2009_08/024.htm

Kapcsolódó blogbejegyzés: http://aprofan.blogspot.com/2009/11/szabadkomuvesseg-naputban.html

Miskolczy Ambrus: Orpheus a világban : Kazinczy Ferenc útja a börtönbe és kiútja a börtönből

Miskolczy Ambrus: Orpheus a világban : Kazinczy Ferenc útja a börtönbe és kiútja a börtönből

Holmi, 21. évf. 9. sz. / 2009, Budapest, 2009 szeptember, 1205-1226. oldal

Olvasható: http://epa.oszk.hu/01000/01050/00069/pdf/holmi_21_09_2009_1198-1226.pdf

vagy:

http://www.holmi.org/2009/09/miskolczy-ambrus-orpheus-a-vilagban

Kupán Árpád: Kazinczy Ferenc, a magyar szabadkőművesség első nagy személyisége

Kupán Árpád: Kazinczy Ferenc, a magyar szabadkőművesség első nagy személyisége

Dukrét Géza (szerk.): A bölcsőtől a sírig, 250 éve született Kazinczy Ferenc, Nagyvárad, 2009, oldal

ISBN: 978-973-88784-6-4

Miskolczy Ambrus: A szabadkőművességtől a nyilvánosságig

Miskolczy Ambrus: A szabadkőművességtől a nyilvánosságig

História, Budapest, 2009/04., oldal



Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2009/02/miskolczy-ambrus-szabadkomuvessegtol.html

A cikk eleje: http://www.historia.hu/archivum/2009/tart0904.htm

Ha a felvilágosodást valláshoz hasonlítjuk, akkor annak egyháza a szabadkőművesség volt, temploma pedig a szabadkőműves páholy. Itt tervezgették, hogy miként tehetnék jobbá a földi világot. A mozgalom Angliában született, mintegy válaszként a burzsoá romlottságra. Az amerikai szabadkőművesek el is szakadtak az anyaországtól. A páholyvilág Franciaországban az abszolutizmust elsöprő politika iskolája is lett. Magyarországon pedig a reformmozgalomé, a reformok egyik szellemi műhelyeként.
A magyarországi Szabadság-páholyrendszer felállítása (1775) alapító esemény, alkotmánya (1777) a hazai polgári átalakulás indító programja. A főhatalommal, az udvarral - a hatalmat gyakoroló és valóban veszélyes titkos társasággal - való együttműködés és szembenállás jellemzi ezt a szabadkőművességet is. II. József (1780-1790) a szabadkőművességen is csak élcelődött, nem hatotta meg a humanitárius szabadkőműves hitvallás. Mégis a szabadkőműves szolidaritás valamiféle véleményszabadságot biztosított, hiszen a keményebb megtorlás veszélye nélkül kifejthették, hogy nem értenek egyet a kemény centralizációval. Hála a szabadkőművességnek és az uralkodó nyitottságának, egyelőre még érvényesülhetett valamiféle szabad diszkusszió a nyilvánosság nélküli nyilvánosság terében. I. Ferenc (1792-1835) azonban korlátozta, majd betiltotta a szabadkőművességet, uralmával beköszöntött "a kettős reakció". A titkos társaságokból páholy nélküli szabadkőművesek maradtak, élt a titkos társaság mitológiája, annak központi eleme: a konspiratív mindenhatóság illúziója, az okkultizmus kultusza. Mindezek kölcsönhatásaként született az úgynevezett jakobinus mozgalom.
A titkos társasági kultúrából végül is a vérmezei vesztőhely történelemformáló emléke maradt meg, a heroizmusnak kijáró tisztelet és a kemény mementó, az antikonspirációs ösztönzés a nyilvánosságra, arra, hogy a politikában a titkos társaságok technikáit messzemenően kerülni kell. Amíg nem sikerült kiharcolni a nyilvánosságot, addig a felvilágosodás tere a magántársasági demokratikus kultúra maradt: az otthon, az iskola, az irodalmi tér. A fiúk követték apáikat, de másként. A felvilágosodás eszmevilágából csak egy lépés kellett a modern nyilvánossághoz, a modern demokratikus kultúra korszaknyitó formájához.

Miskolczy Ambrus: A szabadkőművességtől a nyilvánosságig

Miskolczy Ambrus: A szabadkőművességtől a nyilvánosságig : Kazinczy Ferenc és eszmetársai a magyar magántársasági demokratikus kultúra hőskorában

Századok, Budapest, 2009. 143. évf. 1. sz., 3-36. oldal


Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2009/06/miskolczy-ambrus-szabadkomuvessegtol.html

Berényi Zsuzsanna Ágnes: A Magyar Nyelv Múzeumának elõzménye

Berényi Zsuzsanna Ágnes: A Magyar Nyelv Múzeumának elõzménye

Édes Anyanyelvünk 2008/5., Budapest, 2008. december, 13. oldal

Olvasható: http://edesanyanyelvunk.anyanyelvapolo.hu/pdf/ea0812.pdf

Jászberényi József: "Vis estis sal terrae" (Adalékok Kazinczy Ferenc és a szabadkőművesség kapcsolatához)

Jászberényi József: "Vis estis sal terrae" (Adalékok Kazinczy Ferenc és a szabadkőművesség kapcsolatához)

Debreceni szemle, 2003. (10. évf.) 4. sz. 522. old.

Kupán Árpád: Kazinczy Ferenc, a magyar szabadkőművesség első nagy személyisége

Könyvei: http://szkp2.blogspot.com/search/label/Kup%C3%A1n%20%C3%81rp%C3%A1d

Kupán Árpád: Kazinczy Ferenc, a magyar szabadkőművesség első nagy személyisége

Várad folyóirat, 2003. 4. (8. szám)

Olvasható:
http://varadlap.ro/index.php?m=5&sz=200304&id=1000

vagy:

http://www.kik.ro/Varad_archivum/Varad_8_szam/varad_8_szam_22.html

vagy:

http://epa.oszk.hu/00100/00181/00008/21.htm

Jászberényi József: Horváth Ádám és Kazinczy Ferenc kapcsolatai a szabadkőművességgel

Jászberényi József: Horváth Ádám és Kazinczy Ferenc kapcsolatai a szabadkőművességgel

Tanulmányok a régi magyar irodalomról, Debrecen, 1998, 186-205. oldal
Sorozat: Studia Litteraria

Olvasható: http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/99506/1/studia036.pdf

Busa Margit: Kazinczy, a szabadkőművesek titkára

Busa Margit: Kazinczy, a szabadkőművesek titkára

Széphalom, a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 3. k. (Kováts Dániel szerk.), 1990. 25-33.

Szilágyi Ferenc: Eperjesi szerelmek, pesti szabadkőművesség : Kazinczy kiadatlan Önéletírásaiból

Szilágyi Ferenc: Eperjesi szerelmek, pesti szabadkőművesség : Kazinczy kiadatlan Önéletírásaiból

Napjaink, 24. (1985) 10., , 1985, 34-37. oldal

Szilágyi Ferenc: Eperjesi szerelmek, pesti szabadkőművesség: Kazinczy kiadatlan Önéletírásából

Szilágyi Ferenc: Eperjesi szerelmek, pesti szabadkőművesség: Kazinczy kiadatlan Önéletírásából

Napjaink 1985, 10. sz., , 1985, 34-37. oldal



Bibliográfiai forrás: http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/emlekev/2009/kazinczy_ferenc/?article_hid=35480