Olvasható:
Szabadkőműves (és) hívő
Lovik Károly és az eszmetörténeti labirintus
A humántudományok művelői gyakran gondolják úgy: témájuk magától értetődően fontos, tehát okkal formál jogot a figyelemre. Más kérdés, a természettudományok művelői is ugyanígy gondolkodnak, csak ők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy kevésbé kell magyarázkodniuk. Minket ugyanis rászorítanak, de ez talán nem is mindig baj. Ha aktuálisan éppen senki nem kérdőjelezi meg a tevékenységünket, akkor helyettük tegyük meg ezt mi: érdemes és értelmes az, amibe belevágunk? Ezek a kérdések különösen fontosak, ha egy olyan témát választunk, amiről most is szó lesz. A magyar(országi) szabadkőművesség már legalább száz éve egy veszélyes intellektuális mocsár, amelyben számos gondolkodó süllyedt el. De érint ez minket ma, van közünk hozzá, befolyásolja mai döntéseinket, kapcsolódik problémáinkhoz? Nem, mert ma már teljesen mindegy, hogy ki volt és jelenleg ki szabadkőműves. Nem olyan meghatározó tényező ez társadalmi, tudományos és gazdasági területeken, mint egykor. És mégis: igen, mert a lehető legsarkosabb, megkövült válaszok övezik ezt a problematikát. Úgy vélem, hogy itt, a Kommentár hasábjain több nemzedék találkozik abban a közös célban, hogy ezeket lebontsuk, de legalább kikezdjük őket. Hogy tudjunk végre ezekről a kérdésekről újra vitatkozni.
Az írás teljes szövege a Kommentár nyomtatott változatában olvasható.
Forrás: http://kommentar.info.hu/iras/2013_2/szabadkomuves_es_hivo_
Kapcsolódó támadás: http://tortenelemportal.hu/2013/06/szabadkomuves-ablonczy-kommentar/
Kapcsolóró reakció a támadásra: http://media.mandiner.hu/cikk/20130618_ablonczy_balazs_a_szerzo_vegyesz