Sinkovics Ferenc: A habarcs és a szabadkőművesség

Sinkovics Ferenc: A habarcs és a szabadkőművesség

Magyar Hírlap, Budapest, 2013. február 4., hétfő, oldal

Olvasható: http://www.magyarhirlap.hu/a-habarcs-es-a-szabadkomuvesseg

Sebestyén Mihály: Marosvásárhely keletén (A marosvásárhelyi Bethlen Gábor Szabadkőműves Páholy Anyakönyve)

Sebestyén Mihály: Marosvásárhely keletén (A marosvásárhelyi Bethlen Gábor Szabadkőműves Páholy Anyakönyve)

Pál-Antal Sándor és Simon Zsolt szerk.: Marosvásárhely történetéből III., Marosvásárhely , 2013, 93 - 155. oldal

ISBN: 979-973-599-569-0

---

Kapcsolódó könyvbemutató: http://maszol.ro/index.php/kultura/8102-marosvasarhely-tortenetenek-kezd-irodalma-lenni

Vári László: Hadik-Barkóczy Ilona és a szabadkőművesek

Vári László: Hadik-Barkóczy Ilona és a szabadkőművesek

Aetas, 27. évf. 2012. 3. szám, Szeged, 2013. január, 49-62. oldal

Olvasható: https://www.academia.edu/2422794/Hadik-Barkoczy_Ilona_es_a_szabadkomuvesek_Helene_Hadik-Barkoczy_and_the_Freemasons_

A tanulmány részletesen ismerteti és elemzi Hadik-Barkóczy Ilona grófnő szabadkőművességbe való felvételének, majd a felvétel érvénytelenítésének a szakirodalomban meglehetősen elhanyagolt folyamatát. A korabeli Magyarországon két szabadkőműves nagypáholy, a Jánosrendi és a Nagyoriens működött egymástól függetlenül. A grófnő beavatását a jánosrendiek nagymestere, Pulszky Ferenc támogatásával egy Nagyorienshez tartozó vidéki páholy végezte. A Nagyoriens a felvételt érvénytelennek tekintette, és a közreműködőket megbüntette. A grófnő a felvétel, illetve később annak elfogadása érdekében a precedensjogra hivatkozott. Érvelése a szabadkőművességről szerzett ismeretein, fiúsításán (praefectio), valamint azon alapult, hogy a Nagyoriens alkotmányában nem szerepelt követelményként a jelöltek neme. A Nagyoriens a hazai poroszos jogfelfogás alapján az iniciáció érvényességét a nagypáholyi bürokratikus formai szabályok be nem tartására hivatkozva utasította el. Érdekes ellentmondás, hogy míg a grófnő emancipációs igényét rendies intézményre (a fiúsításra) alapozta, a szabadkőművesek ennek elfogadásától a polgári egyenlőség eszményére hivatkozva zárkóztak el.

Kadlecovits Géza: Beszámoló az újpesti Világosság páholy mûködésérôl, 8. rész

Kadlecovits Géza: Beszámoló az újpesti Világosság páholy mûködésérôl, 8. rész

Újpesti Helytörténeti Értesítő 2012/4, Budapest, 2012. december, 9-10. oldal

Olvasható: http://www.ujpest.hu/galeria/intezmenyek/helytorteneti_ertesito/uhe-201204.pdf

Hudi József: A veszprémi szabadkőműves kör működése (1898–1902)

Hudi József: A veszprémi szabadkőműves kör működése (1898–1902)

Veszprémi Szemle 2012/4. 27. szám, Veszprém, 2012, 24–49. oldal

Takács János: Jóhírű, szabad férfiak céhe. A szabadkőművesség múltja, jelene

Takács János: Jóhírű, szabad férfiak céhe. A szabadkőművesség múltja, jelene

Szeged, 24. évf. 10. sz. / 2012, Szeged, 2012. október, 2-5. oldal

Kadlecovits Géza: Beszámoló az újpesti Világosság páholy mûködésérôl, 7. rész

Kadlecovits Géza: Beszámoló az újpesti Világosság páholy mûködésérôl, 7. rész

Újpesti Helytörténeti Értesítő 2012/3, Budapest, 2012. szeptember, 12-13. oldal

Olvasható: http://www.ujpest.hu/galeria/intezmenyek/helytorteneti_ertesito/uhe-201203.pdf

Folytatása olvasható: http://www.ujpest.hu/galeria/intezmenyek/helytorteneti_ertesito/uhe-201204.pdf