PÁHOLYHÁZ VISSZAVÉTEL?

: PÁHOLYHÁZ VISSZAVÉTEL?

HVG, 17. évf. 1. sz. / 1995. január 7., Budapest, 1995., 15-16. oldal



Az egykori szabadkőműves páholyház tulajdonjogának az 1950-es állapotok szerinti helyreállítását rendelte el elsőfokon a napokban a Pesti Központi Kerületi Bíróság (HVG, 1994. december 17.). A Podmaniczky és Vörösmarty utca sarkán álló, 1037 négyzetméter alapterületű ingatlant, amelyben jelenleg az Országos Rendőr-főkapitányság (Orfk) igazgatásrendészeti főosztálya működik, 45 évvel ezelőtt egyoldalú jognyilatkozattal, ellenszolgáltatás nélkül vette állami tulajdonba az eddigi információk szerint a Belügyminisztérium (BM). Az 1886-ban megnyitott páholyház építtetője, a működését 1989-ben felújító Magyar Szimbolikus Nagypáholy a bírósági tárgyaláson az Alkotmánybíróság 27/1991-es határozatára hivatkozva azzal érvelt, hogy a hajdani ingatlanrekvirálás az akkor hatályos jogszabályok szerint is törvénysértő volt. A négyszintes szabadkőműves palota (amely egyike annak a 11 rendőrségi épületnek, amit az Orfk a Teve utcai 65 ezer négyzetméteres új rendőrszékház felépítéséért cserébe át kíván adni a Postabanknak) tulajdonjogáért a harc folytatódik: a BM – mint azt a tárca jogi képviseleti főosztályán megtudtuk – az elsőfokú ítélet megváltoztatását, vagyis a szabadkőművesek keresetének elutasítását fogja kérni a Fővárosi Bíróságtól.

Jobbágyi György: Pert nyertek a szabadkőművesek

Jobbágyi György: Pert nyertek a szabadkőművesek. [Riporter:] Bán Zsuzsa.

Magyar hírlap. 28. 1995. 7. 8.

Pert nyertek a szabadkőművesek - Hetvenévnyi illegalitás után.

Sok évtizedes ügy végére tett pontot 1994. december 20-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Igaz, csak elsőfokon érvényes az ítélet, amely értelmében a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy 70 év után újra birtokba veheti a Podmaniczky utca 45. szám alatti székházát, amelyben jelenleg az ORFK igazgatásrendészeti főosztálya működik. Az elsőfokú ítéletnek - a nagypáholy nagymestere, Jobbágyi György szerint - nem csak a magyar szabadkőművesek szemében van szimbolikus jelentősége.

(Magyar Hírlap, 1995. január 9. 8. old.)

Forrás: http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=almenu2&cikk=5

Babus Endre: Per a Szabadkőműves Székházért: Zsaruk a páholyban

Babus Endre: Per a Szabadkőműves Székházért: Zsaruk a páholyban

HVG, 16. évf. 50. (812.) sz. / 1994., Budapest, 1994., 96. oldal

Schmidt, Alfred: A szabadkőművesség mint eszme és művészi életvitel

Schmidt, Alfred: A szabadkőművesség mint eszme és művészi életvitel.

Ford. Sáry Gyula.

Kelet. 38. 1994. dec. 5-9.

Berényi Zsuzsanna: A szabadkőműves Kossuth Lajos

Berényi Zsuzsanna: A szabadkőműves Kossuth Lajos.

Kelet. 38. 1994. dec. 14-17.

Berényi Zsuzsanna Ágnes: A Teleki család szabadkőművesei

Berényi Zsuzsanna Ágnes: A Teleki család szabadkőművesei

Művelődés. XLVI. (XLIII.) [XLVII.!] évf. (1994) 10. sz., Kolozsvár, 1994., 44–45. oldal

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Kárpátalja szabadkőművességéről

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Kárpátalja szabadkőművességéről

Honismeret, 1994. (22. évf.) 5. sz. 60-64. old.