Kazinczy kéziratos latin kátéjának szövege Vitekné Balogh Piroska fordításában.
Olvasható:
Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2009/12/miskolczy-ambrus-kazinczy-ferenc.html
Kazinczy kéziratos latin kátéjának szövege Vitekné Balogh Piroska fordításában.
Olvasható:
Olvasható:
Napút
Irodalom, művészet, környezet
2009/8. Szabad szóművesség
Szabadkőművesség
Olvasható: http://www.napkut.hu/naput_2009/2009_08/037.htm
Napút
Irodalom, művészet, környezet
2009/8. Szabad szóművesség
Szabadkőművesség
Olvasható: http://www.napkut.hu/naput_2009/2009_08/046.htm
Kapcsolódó blogbejegyzés: http://aprofan.blogspot.com/2009/11/szabadkomuvesseg-naputban.html
Napút
Irodalom, művészet, környezet
2009/8. Szabad szóművesség
Szabadkőművesség
Olvasható: http://www.napkut.hu/naput_2009/2009_08/019.htm
Kapcsolódó blogbejegyzés: http://aprofan.blogspot.com/2009/11/szabadkomuvesseg-naputban.html
Napút
Irodalom, művészet, környezet
2009/8. Szabad szóművesség
Szabadkőművesség
Olvasható: http://www.napkut.hu/naput_2009/2009_08/024.htm
Kapcsolódó blogbejegyzés: http://aprofan.blogspot.com/2009/11/szabadkomuvesseg-naputban.html
Olvasható:
Olvasható:
vagy:
ISBN: 978-973-88784-6-4
fordította: Kozsár Zsuzsanna
Olvasható: http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=814
Kapcsolódó előadás: http://szkp3.blogspot.com/2009/04/eloadas-dr-martin-javor-szabadkomuves.html
Olvasható: http://kagylokurt.hu/kulturtortenet/a-feledhetetlen-zsolnayak.html
Olvasható: http://silence.freeblog.hu/archives/2009/06/14/Egy_titokzatos_tarsasag_-_a_szabadkomuvesek/
Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2009/02/miskolczy-ambrus-szabadkomuvessegtol.html
A cikk eleje: http://www.historia.hu/archivum/2009/tart0904.htm
Ha a felvilágosodást valláshoz hasonlítjuk, akkor annak egyháza a szabadkőművesség volt, temploma pedig a szabadkőműves páholy. Itt tervezgették, hogy miként tehetnék jobbá a földi világot. A mozgalom Angliában született, mintegy válaszként a burzsoá romlottságra. Az amerikai szabadkőművesek el is szakadtak az anyaországtól. A páholyvilág Franciaországban az abszolutizmust elsöprő politika iskolája is lett. Magyarországon pedig a reformmozgalomé, a reformok egyik szellemi műhelyeként.
A magyarországi Szabadság-páholyrendszer felállítása (1775) alapító esemény, alkotmánya (1777) a hazai polgári átalakulás indító programja. A főhatalommal, az udvarral - a hatalmat gyakoroló és valóban veszélyes titkos társasággal - való együttműködés és szembenállás jellemzi ezt a szabadkőművességet is. II. József (1780-1790) a szabadkőművességen is csak élcelődött, nem hatotta meg a humanitárius szabadkőműves hitvallás. Mégis a szabadkőműves szolidaritás valamiféle véleményszabadságot biztosított, hiszen a keményebb megtorlás veszélye nélkül kifejthették, hogy nem értenek egyet a kemény centralizációval. Hála a szabadkőművességnek és az uralkodó nyitottságának, egyelőre még érvényesülhetett valamiféle szabad diszkusszió a nyilvánosság nélküli nyilvánosság terében. I. Ferenc (1792-1835) azonban korlátozta, majd betiltotta a szabadkőművességet, uralmával beköszöntött "a kettős reakció". A titkos társaságokból páholy nélküli szabadkőművesek maradtak, élt a titkos társaság mitológiája, annak központi eleme: a konspiratív mindenhatóság illúziója, az okkultizmus kultusza. Mindezek kölcsönhatásaként született az úgynevezett jakobinus mozgalom.
A titkos társasági kultúrából végül is a vérmezei vesztőhely történelemformáló emléke maradt meg, a heroizmusnak kijáró tisztelet és a kemény mementó, az antikonspirációs ösztönzés a nyilvánosságra, arra, hogy a politikában a titkos társaságok technikáit messzemenően kerülni kell. Amíg nem sikerült kiharcolni a nyilvánosságot, addig a felvilágosodás tere a magántársasági demokratikus kultúra maradt: az otthon, az iskola, az irodalmi tér. A fiúk követték apáikat, de másként. A felvilágosodás eszmevilágából csak egy lépés kellett a modern nyilvánossághoz, a modern demokratikus kultúra korszaknyitó formájához.
A Magyar Nyelvtudományi Társaság és az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet időszakos kiadványa
Olvasható:
Olvasható:
Recenzió Márton László szerk.: Iskolája az emberi szívnek című könyvéről.
Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2009/03/marton-laszlo-szerk-iskolaja-az-emberi.html
Olvasható:
Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2009/06/miskolczy-ambrus-szabadkomuvessegtol.html
Sisa József: A dégi kastély rövid története
Műemlékvédelem, , 2009. 1-2., 3-10. oldal
53. évf. 1-2. sz. / 2009
Megjegyzés: Tematikus szám: A dégi Festetics-kastélyegyüttes
Alföldy Gábor: Bevezetés 1
Sisa József: A dégi kastély rövid története 3-10
Fekete J. Csaba: A piano nobile térelemzése és részleges helyreállítása a dégi kastélyban 11-22
Bányai Balázs: A dégi Festetics-kastély és parkja a két világháború között - a visszaemlékezések tükrében 23-39
Maracskó Izabella - Egriné Fodor Edina: A szondázó falképkutatás eredményei a dégi Festetics-kastélyban 40-48
Alföldy Gábor: A dégi kastélypark története 49-68
Tihanyiné Tóth Mária: A dégi parktó múltja, jelene és helyreállításának feladatai 68-78
Alföldy Gábor: A kastélyegyüttes gondozása, helyreállítása és hasznosítása 79-85
INTERJÚ
Harangi Anna: "Életre szóló feladat" : interjú a 2008-ban Europa Nostra-díjat nyert Alföldy Gábor tájépítésszel, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága tudományos munkatársával 86-90
KIÁLLÍTÁS
Papp Tímea: Megelevenedő terek - "a szalontól az angolkertig" 91-95
KÖNYV
Sisa József: Fatsar Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet 96-97
ÉPÍTÉSZETI ÉVFORDULÓK 98-99
a Trianon Kutatóintézet tudományos folyóirata
Olvasható:
Közlemények Zala megye múzeumaiból. Szerk. Frankovics Tibor
Olvasható:
Részlet egy ismertetőből:
...
Ugyancsak sokak érdeklődését felcsigázhatja dr. Kostyál László művészettörténész Kisfaludi Strobl Zsigmond és a szabadkőművesség című írása. Az alsórajki születésű szobrászművész 1909-ben nyert felvételt a Hungária páholyba, Istók János ajánlásával. Érdekesség, hogy Strobl és pártfogója azokban a napokban vetélytársak is voltak, ugyanis éppen akkor írták ki a pályázatot a zalaegerszegi Csány-szoborra, amire - 15 további társukkal egyetemben - ők ketten is neveztek. Kisfaludi később átlépett a Progressio páholyba, neve felbukkan a (hivatalosan nem is létező) páholyról szóló besugói jelentésben. A tanulmányból megtudjuk, hogy Kisfaludi számos szabadkőműves portréját mintázta meg, így Benczúr Gyulát, Kossuth Lajost, Izsó Miklóst, Csajkovszkijt egyaránt. Sőt, az is gyanítható, hogy a hajdani barát és szabadkőműves testvér, Ady Endre síremlék-pályázatán épp azért utasították el Kisfaludi tervét, mert a kompozícióban túlságosan is nyíltan alkalmazta a szabadkőműves szimbólumokat.
Forrás: http://www.zalaihirlap.hu/kultura_oktatas/20090518_bajuszpedrot___a_patikabol
Fotó: Sándor Eszter
Olvasható volt:
http://kepfeltoltes.hu/view/090120/G5_108_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/090120/G5_109_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Olvasható:
http://kepfeltoltes.hu/view/090120/G5_105_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/090120/G5_106_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/090120/G5_107_www.kepfeltoltes.hu_.jpg