A szabadkőművesség a 18. századi Európa egyik legmeghatározóbb és egyúttal legvitatottabb szellemi-kulturális és politikai mozgalma, közösségképző intézménye, amelynek nemzetközi és hazai kutatása az utóbbi években újabb lendületet vett. A tanulmány a Magyar Királyság 18. század végi szabadkőműves-hálózatának vizsgálatához kíván néhány újabb adalékkal és megközelítéssel hozzájárulni. A dolgozat három különböző földrajzi elhelyezkedésű város három különböző funkciójú és tagságú páholyának, az eszéki Zur Wachtsamkeit (Az éberséghez), a károlyvárosi Zur Tapferkeit (A vitézséghez), valamint a selmecbányai Zu den tugendhaften Menschenfreunden (Az erényes Emberbarátokhoz) páholy állománytörténetének a feltárását, ezáltal pedig a magyarországi szabadkőműves mozgalom személyi állományának pontosabb megismerését célozza. A tanulmány függelékében megtalálhatóak az említett három páholy 1785. évi tagnévsorai.
Kulcsszavak: felvilágosodás, szabadkőműves páholy, magyar nemesi mozgalom, jozefinizmus, honorácior
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése